1. Fejezet - Régi-új ismerős

Madison Collins szemszöge

Pár perccel múlt hét óra, Kim és a haverja pedig még sehol sincsenek. Pedig tudtommal azt mondta, hogy hétre idejönnek a házunk elé.

Várakozás közben magamra vettem a bőrdzsekimet, ugyanis lehet, hogy nyár van, de éjszaka eléggé lehűl a levegő. A vállamra dobtam a kis táskámat, amibe a telefonomat, a személyimet és pénztárcámat raktam, pluszban pedig megtöltöttem még zsebkendővel is. Fő a biztonság.

Negyed nyolc körül dudaszóra kaptam fel a fejemet, ahogyan anyu és apu is.

- Akkor majd jövök! - köszöntem el tőlük és elhagytam a házat.

- Ne maradj olyan sokáig! - kiáltotta utánam anyu. Szegényke félt engem, de apu is aggódik értem, amit megértek, ugyanis az éjszakai város nem éppen a jóságáról híres.

A bejárónk előtt egy számomra ismeretlen, régebbi Mercedes állt. Ablaka lehúzódott és Kimberly integetett ki belőle.

- Hellóka! - hajolt ki az anyósülésről.

- Érkezhetnétek pontosabban is. - feleltem és beültem az autóba. Kényelmesen elhelyezkedtem, majd megpillantottam egy számomra szintén ismeretlen srácot, aki minden mozdulatomat figyelemmel kísérte. - Te meg mit bámulsz? - kérdeztem meg, miközben a táskámtól szabadultam meg.

- Maddie! - szólt rám Kim, de tudja, hogy mindig ekkora szám van. Ez van. - Ő itt Joe, a gimis osztálytársam.

Joe beindította a kocsit, rálépett a gázra és elindultunk.

- Örvendek Madison! - mondta a kormány mögött ülve. Éreztem a cinizmust a hangjában, de mivel nem 'Maddie'-nek hívott, ezzel megmosolyogtatott.

- Szintúgy. - feleltem mosolyogva, majd kinéztem az ablakon. A város sötétben sokkal szebb és vonzóbb volt, pedig nagyon is jól tudtam, hogy mi bújik meg mögötte. Az a sok-sok furcsa alak, lányok a sarkon és lerészegedett, bedrogozott fiatalok. Undorító, de ez a hely az otthonom.

Joe nagyot fékezett és ekkor esett le, hogy már egy parkolóban állunk. Kiszálltam a kocsiból és nagyot nyújtóztam, ugyanis a lábaim elzsibbadtak.

- Akkor most hol is vagyunk? - kérdeztem.

- Club Jam. - felelte Joe, majd becsapta az autó ajtaját. A hely neve egyáltalán nem volt ismerős, ezért úgy döntöttem, hogy inkább hanyagolom a témát. Kimet és Joet követve mentem be az említett szórakozóhelyre.

- Mivel indítsunk? - fordult meg hirtelen Kim, miközben a zenét próbálta túlüvölteni. A hely nem volt túl nagy, de olyan kicsi se. A zene bömbölt, az emberek táncoltak és ittak, a ribancok kalandot kerestek az éjszakára, a füstfújó gépek meg eper illatú füstöt fújtak, ami elnyomta a dohány szagát. Érdekes egy hely.

- Nem tudom. - ráztam meg a fejem.

- Mi lenne, ha én választanék? - ajánlotta fel Joe. Habozás nélkül kezdtünk el bólogatni Kimmel, majd a pulthoz sétáltunk. Nehéz volt odaférni a tömegtől, de megoldottuk.

- Három Jägert kérnék három pohár energiaitallal hígított whiskyvel. - kiáltotta a pultos lánynak Joe. A pultos egyből ugrott és hamar kitöltötte az italokat. - Egészségetekre hölgyeim! - adta Joe a kezünkbe a poharakat.

- A visszatérésedre! - mondta Kim, majd koccintva lehúztuk a feleseket. Kifejezetten utáltam a Jäger gyógyszerszerű ízét, de túléltem. Persze azonnal megittam a whiskymet is, hogy elnyomja ezt a keserű utóízt.

- Akkor irány a parkett! - emeltem magasba a karomat, majd benyomultam a táncoló tömegbe.

Justin Bieber szemszöge

A Club Jam VIP szektorában ülve, egy pohár vodkával a kezemben köszöntöttem a régen látott ismerőseimet, dolgozóimat. A hatalmas izomagyak, akik az őreimként szolgálnak, koccintva fogadtak vissza. Nos igen, Bieber visszatért.

A társaságunkhoz egy vörös hajú lány is csatlakozott, az egyik emberem nője, ha jól tudom. Feltűnően nézett végig rajtam és sejtelmesen elmosolyodott. Letettem a vodkámat az üvegasztalra és elindultam felé. Tudom, hogy ilyenkor mi következik: higgyétek el, van mivel betömnöm a száját...

***

Bő húsz perc után tértem vissza a VIP szektorba, ahol egy vigyorgó emberem fogadott.

- Hamar eltelt az a másfél év. - nyomta a kezembe az italos poharat, majd koccintott. Hamar felismertem az arcát és rájöttem, hogy az ő nője kényeztetett pár perccel ezelőtt. Kortyoltam egyet az alkoholtartalmú italomból, majd lenyaltam az ajkamról a felesleget.

- De újra itt vagyok. - feleltem. Elvégre mégsem mondhattam, hogy "Hé haver, a te nődet kúrtam az előbb!". Persze, mondhattam volna, de akkor az egyik legjobb díleremet veszítettem volna el. Bár ki tudja. Lehet, hogy a félelem miatt nem hagyott volna el.

Zsebre dugott kézzel fordultam a táncoló tömeg felé és néztem le rájuk.

- Kit látnak szemeim? - hallottam meg egy ismerős hangot, ezért a hang irányába néztem.

- Joe. - mondtam ki az illető nevét. Utáltam ezt a gyereket. Egyszer állt mellém, majd elárult. Miatta kerültem a sittre.

- Hihetetlen, hogy újra szabadlábon vagy. - jött közelebb.

- Hihetetlen, hogy még mindig nem nyírtalak ki. - feleltem hasonló hangsúllyal, mint ő.

- Ó Bieber! - nevetett fel. - Ez megtisztelés.

- Mit keresel itt? - fordítottam komolyabbra a témát.

- Elhoztam két csajt ünnepelni. - mondta. - Akkora baj ez?

Furcsán méregetni kezdtem.

- Azok a lányok hol vannak? - kérdeztem. Körülbelül valami ostoba libák lehetnek, akiket könnyedén ágyba csalhatok egy édes hármas kedvéért.

- Ott táncolnak középen. - mutatott a tömeg közepére. - A szőke és a barna.

Ismertem mindkettőt. Tudtam, hogy a szőke már egyszer megvolt, de a barnát mintha régen láttam volna a környéken. Ismerős volt, mégsem ugrott be egyből a neve.

- Ki az a barna? - érdeklődtem.

- Mi van Bieber? Csak nem fúrja a fantáziád? - vigyorgott.

- Kérdeztem valamit.

- Ő Madison. Ma jött haza New Yorkból. Ott érettségizett. - válaszolta. Madison Collins, a csaj a szomszédból. Emlékszem, régen jóban voltam vele. Még fiatalkorom ellenére is megfektettem volna, de nem tettem, mert akkor még más voltam. Sőt nem is más voltam, hanem más szabályok alapján éltem. Az anyám szabályai alapján. Aztán meghalt és a város megismerte a nevemet.

Sziasztok!

3 nap elteltével fel is került az első rész! Szeretném megköszönni a kommenteket, ugyanis nagyon jól estek. Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket és várni fogjátok a folytatást. (Mellesleg, nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de nekem kifejezetten tetszik Justin karaktere, mert én nagyon szerettem a "Bizzle" korszakát. Higgyétek el, okozni fog még pár meglepetést nektek.) ❤

További szép napot!